A bombasztikus Új Birodalom lemezt követően ugyan megjelent a Nevergreen Imperium Box névre elkeresztelt kiadványuk, amely a már nem beszerezhető első négy albumot tartalmazta újrakeverve töménytelen bónusszal, de a valóban új dalok érkezéséig egészen mostanáig várni kellett a rajongóknak.
Az új lemez a 2012-es évhez - legalább is annak felhangjaihoz - tökéletesen illeszkedő borítót kapott.
Simon Valentina Tinát már nem kellett bemutatni a közönségnek, hiszen a korábbi lemezhez készült Madonna - Frozen feldolgozása által már ismerősként léphetett a színpadra. Ám amíg korábban - lásd: Új Birodalom bemutatóján - még csak kiegészítő szerepét lehetett észlelni, addig mára egy igazán kiforrott zenekar tagot láthattunk viszont. Sőt, Bob elementáris éneklése és basszusozása közepette határozottan vonzotta a lelkes rajongók tekintetét. Aki, hol kacéran, hol pedig a témát megillető komolysággal énekelt, szinte teljesen kiszélesítve a Nevergreen eddigi koncertjeinek élményét.
Ezt az atmoszférát fokozta tovább a kezdetben még nyersebb tónusokból monumentálissá teljesedő friss dal, A Végzet hajnalán. A közönség egyszerre volt meglepett és szórakoztatott, hiszen az új lemez anyagát régebbi klasszikusokkal vegyítő szettlista erősen hullámzott. Az Új sötét kor vagy a Sír a csönd még ismerősen is hatott, ám a Dermedt angyal szárnyán a Green Division lemezen felvett verzióhoz képest is egy fokkal szenvedélyesebb köntöst kapott.
És ha már szenvedély akkor a Frozen feldolgozás közben Bobot körbetáncoló Magyar Gótikus Női hastáncosokról is érdemes szót ejteni. Hiszen már-már a Therion színpadiasságát idézték. A basszer/énekes is mosollyal nézte a szeme sarkából, a körülötte kezükkel lángokat imitáló táncoslányokat. Nem csoda, hogy a közönségből egyre másra nyúltak a látvány felé az újabb digitális rögzítésre alkalmas kütyük! )))
 |
| Gótikus hastáncosok |
Azonban a koncert egyik kuriózuma a grandiózus és fejszaggató Népünk árnya visszatér. A lassabb tételeket egyenesen lemosta a szokatlanul vad és irgalmatlanul tempózó energiaprés. Friss és meghökkentő volt egyszerre!
Majd a másik csemege! Az O Fortuna valódi gyöngyszemként került elő a tarsolyból, ami egy rövid felvezetés és az énekbe besegítő zenésztárs színpadra hívása után valósággal megdörrent! Kétségtelenül hasított a gótikus monumentális tétel a hangulathoz tökéletesen illő latin nyelven. A közönség dermedten figyelte az előadást.
A Halottlátó már csak hab volt a tortán. Az Ámok pedig elhagyhatatlanul zárta a programot.
A Nevergreen zenekar egy grandiózus élményt adott a rajongóknak. Sikerült az ami csak keveseknek! Úgy lépték át saját zenei árnyékukat, hogy közben hitelesek maradtak a stílusuk számára. Nem kis zenei minőséget produkálva!
 |
NEVERGREEN OFFICIAL WEBSITE |
