Égi titkot őriz a kezdet
Te vagy a szeretet
Benned él

Te vagy a kezdet
Benned ölt testet
Amire gondolsz benned él
Moby Dick - Nem érhet véget

2011. szeptember 28., szerda

Visszaszámlálás!!! Moby Dick: A Holnapok ravatalán

     

 Fináléhoz közelít a hazai trash mestereinek új lemeze! 2011. október 10.-én minden MD-rajongó kezébe veheti az új CD-t.



Nem kis idő, hat év telt el a Se Nap, se Hold című korong megjelenése óta.(Olyan puskaporos dalokkal mint, a Demokrácia álarca, vagy az ízig-vérig eltalált Mennyből az angyal)  

  Belegondolni is hosszú mennyi minden történt azóta: Útjára indult a Hungarica és a Bloody Roots.

 Az Ugass kutya "leporolásával" pedig egy újabb mementó született. S ha már Mementó, akkor megérhettük ennek az anyagnak az újra kiadását is! 


  A videómegosztókon közzétett friss videoklip pedig egészen biztosan egy újabb fejfát szúrt le a hazai zúzós rock történelmében. A zseniális szöveg magáért beszél, a tempó pedig eszelős! 
Fejfák helyett azonban itt a ZP-és koncerten készült klip:        


A zenekar honlapja: www.moby-dick.hu

2011. június 7., kedd

Scorpions Papp László Budapest Sportaréna 2011.június 6.

  A Scorpions  búcsúturnéjának hazai helyszíne a Papp László Budapest Sportaréna volt.



A zenekar előzetes nyilatkozatai alapján a világhírű banda búcsújának oka álomszerűnek vagy épp meseszerűnek is mondható, avagy ami minden rock banda álma: "a csúcson abbahagyni".
 Az pedig nem  is lehet vitás, hogy a zenekar, egy valódi gála műsorral ajándékozta meg az Arénába kilátogató közönséget Budapesten.

 2009-ben a Syma Csarnokban lépett fel a SCORPIONS. Ám a mostani, lüktető és élő show tette fel igazán a koronát a magyar koncertjeikre. Természetesen a kifejezetten "elköszönő számlista" is nagyban hozzájárult ehhez. De az igazi különbség az a szenzációs hangosításban rejlett. Fantasztikus keveréssel állították be a bulit, ahol a gitárok kiváló hangszínei "ínyenc" számba mentek ezen az estén.
A kiváncsi és pásztázó szemeknek is volt miben tobzódniuk, hiszen a látvány is, az összes elemével a frenetikus rock'n'roll' show alapjául szolgált.


  Már az intró és a közben fokozódó fénytánc is simán berobbantotta volna a bulit, de a nagyszerű Sting in the Talil húsba vágó nyitásával karöltve meg aztán pláne bombabiztosan indítottak. Klaus Meine szinte kifogástalan magyar kiejtéssel köszöntötte a magyar közönséget és kezdetét vette a tökéletesre formázott Scorpions utolsó(?) magyarországi koncertje.


  A 84'-es Love at The First Sting lemezről a Bad Boys Running Wild ritmusa szorgos csápolásra és éneklésre ösztönözte a színpad kifutója elé tornyosuló embertömeget.

 Az igazi tombolást a következő The Zoo masszív zakatolása hozta meg. Matthias Jabs és Pawel Maciwoda gitárjaikkal teljesen előre mentek a lelkesen tapsoló közönséghez egy kis közös riffelésre. Lett is ováció azon nyomban, majd a gitárok hátrébb keverése után Klaus fogta munkára a publikumot. Ez utóbbi jó szokását a koncert végéig megtartotta és amikor nem ő énekelt, akkor bizony mikrofonállványát magasra emelve vezényelte a közönséget, hogy senki ki ne maradjon a buliból!



  A 2010-es Sting in the Tail albumról az élbolyban érkezett a The Best Is Yet To Come. Óriási atmoszférát teremtettek amikor a visszhangzó közönség kórusban oda-vissza "válaszolt" a zenekarnak.


 A Holiday felvezetését ütemesen tapsolva fogadta az aréna és jól érthetően fújta együtt a szorgalmasan lelkesítő énekessel. A teljes csarnokot megtöltő közös vokálozás után, egy kissebb zenei csend közbeiktatásával a beindulás sem maradt el.


  A 79'-es Lovedrive korongot ezzel még nem pipálták ki, eljátszották a Loving You Sunday Morning-ot is.


A Send Me An Angel már a koncert első harmadában felcsendült, ahogy az manapság lenni szokott, telefonok és kissebb kamerák közepette, kezek erdejében ringatózva. A végkifejlet eleve adott volt...


A programba ügyesen belekomponált ízes gitárszóló jól ismert Zz'Top-os mozdulatokat is előhozott a gitárosoktól, a háttérben vadul kanyargó út látványával megspékelve.


De az igazi Rock'n'Roll-t - a hátára tetovált hatalmas felirattal - Kottak dobos adta ismét. A gyors betöltés után brutál tempózásba kezdve "hergelte" a közönséget, majd felállt a dobcucctól és a pólóját levetve biztosított mindenkit, hogy ő bizony a saját bőrén viszi a rock'n'roll-t!
 (A mögötte, piszkos jól megcsinált Kottak Attack molinóhoz 100%-ban hű maradt.)))

 


Matthias Jabs is szólózott egy hatalmasat, mire a gitár nyúzás végén drámai végkifejletben remegtette meg a nézőteret, mintha csak egy repülőgép szállt volna fel az emberhez közvetlen közel.


A számtalan sláger között a markánsabb és lüktető nóták sorát gazdagította a Tease Me Please Me, míg a háttérben ihletadó lányok kontúrjai táncoltak az ütemes zenére. (Nem is tudom, de valahogy nálam ez vitte a prímet...)

 A lélegzetvételnyi szünet után az este egyik fénypontjaként, a kivetítőn a nagyvárosi fények sűrűjében feltűnő Budapest szöveggel villogó Big City Nights érkezett, hús-vér hard rock bulit varázsolva az Arénába.


A legvégére pedig sorjáztak a nagy Scorpions slágerek:

Still Loving You

Wind of Change, amit korabeli filmrészletek egészítettek ki, a letűnt idők hangulatát idézve.


Majd a legvégére a kihagyhatatlan hurrikán dörrentette meg ennek a felejthetetlen show műsornak a csúcsát!

 

Biztos vegyok benne, hogy aki ott volt ezen az estén, az remekül érezte magát és így is fog emlékezni erre a Scorpions búcsúra.
Soha rosszabb hétfő estét!


Külön köszönet: Lénárd László

2011. május 31., kedd

Maróthy Zoltán - Interjú


Egy igazán sokoldalú zenész

Zenészélete meghatározó állomása volt az Ossian

facebooktwitteriwiwgooglebuzz

Maróthy Zoltán - OssianMaróthy Zoli manapság a KISS Forever Band soraiban koncertezik a legtöbbet, ahol egyik gyerekkori ideálját, Ace Frehleyt személyesíti meg - tökéletesen.


Maróthy Zoltán - KISS Forever Band   Zoli a '80-as évek közepén a KMK nevű korai metal banda frontembereként lépett elsőként színpadra, majd az Ossian megalapítása következett, és pár év múlva már az ország egyik legjobb gitárosaként tartották számon.

 Az Ossian évek után szinte egyszerre alakult meg a Fahrenheit zenekar, valamint a máig is sikerrel létező KISS Forever Band. Utóbbi formáció úttörő munkát végzett a hazai tribute színtér kialakításában, és hosszú évek óta Európa legjobb KISS Tribute csapatának számít.



Maróthy Zoli már lassan 13 éve a Kőbányai Zenei Stúdió megbecsült tanára, de részt vett korábban Révész Sándor és Ákos egyes produkcióiban is, valamint jelenleg is oszlopos tagja Koncz Zsuzsa zenekarának.
A sokoldalú gitárossal Dósa Miklós beszélgetett.
A '90-es évek vége óta gitár és zeneelmélet tanár vagy a Kőbányai Zenei Stúdióban. Annak idején, hogy kerültél ebbe a Póka Egon-fémjelezte zeneiskolába?

 Maróthy Zoltán - MostanábanMaróthy Zoltán - Ossian









"Még a ’90-es évek közepén együtt dolgoztunk Egonnal egy zenei táborban, és ott kérdezte meg, hogy lenne-e kedvem csatlakozni egy induló zeneiskolához. Én akkoriban jobbára otthon tanítottam és mivel szerettem volna komolyabbra fordítani az oktatást, természetesen azonnal igent mondtam. Akkor még nem is gondoltuk, hogy később ilyen nagy érdeklődés lesz az iskolára a zenét tanulni vágyók körében."


A gitáron kívül játszol más hangszeren is?

"Gyerekkoromban még zongoristaként kezdtem a tanulmányaimat, csak később pártoltam át a gitárhoz. Basszusgitározni is szeretek, néhány régi lemezen lehet is hallani a játékomat. Persze nem mondom el, hogy melyiken! (nevet) Azonkívül énekelek is, azt hiszem, ennyi."


Szerinted garantálhatja egy zenei iskola az adott tanítvány majdani sikerét?

"Azok, akik nálunk tanulnak, vagy már elvégezték a sulit, sokszor már menet közben bekerülnek különböző zenekarokba, vagy egyéb produkciókba. Mostanában nehéz úgy megnézni egy zenei műsort, hogy ne látnék benne sulis srácokat és lányokat. Nagyon nagy előnnyel jár, hogy a főtárgyon és a különböző zenei jellegű tantárgyakon kívül olyan hasznos tárgyak is vannak, mint például stúdiótechnika, előadóművészet stb. Természetesen ezek, ha garanciát nem is, de több évnyi rutint és szerteágazó ismereteket adnak a zenész szakmáról a nálunk tanulóknak."


Mit tartasz igazán lényegesnek egy tanítvány esetében? Azt, hogy legyen tisztában a zenei alapismeretekkel, vagy hogy szorgalmasan gyakoroljon, netán az egyéni tehetséget?

"A zenei alapismeret már eleve adott, hiszen elég kemény felvételi vizsgán kell túljutniuk a hozzánk jelentkezőknek. A tehetség persze nagyon fontos, de úgy gondolom, hogy gyakorlás nélkül még a legnagyobb géniuszok sem jutnának semmire. Nálunk egyébként eléggé kötött a tananyag, de ezen felül persze próbálunk segíteni minden más műfajspecifikus, illetve technikai kérdésben is."


KISS FOREVER BAND - Warmachine (2010-es koncertfelvétel)
 


Aktív zenészként és egyben zeneoktatóként hogyan vélekedsz a zeneipar változásairól?

"Sajnos lassan már zeneiparról sem beszélhetünk, akkora a változás. Megváltoztak a zenehallgatási szokások, az mp3-as illegális letöltések erdejében pedig lassan már sem eladási mennyiséget, sem hangzásminőséget sem tud senki garantálni. Szerencsére azonban a közönséget még mindig érdekli a zene, ez kiderül a koncertek látogatottságából. Úgy gondolom, hogy lassacskán - szükségszerűen - ki fog alakulni valami egészen új dolog a zenei piacon, legalábbis remélem."


A honlapodat elnézve alaposan el vagy látva koncertekkel. Tudsz azért időt szakítani arra is, hogy megnézz egy-egy jó bulit, vagy beszerezz néhány friss CD-t?

"Az utóbbi időszakban évente úgy száz koncerten játszom, szinte egész Európában, mellette ott a tanítás, a stúdió, valamint angol nyelvű zenei könyvek lektorálása... De azért néha meg tudok hallgatni egy-két új CD-t is! (nevet) Azonban más előadók koncertjén elég rég nem jártam.. Bevallom, néha jól esik a csend!" (nevet)


KISS FOREVER BAND - Shock Me (2009-es koncertfelvétel)
 


Milyen véleménnyel vagy a számtalan tehetségkutató műsorról? Jó, ha ismert, neves rockzenészek vagy énekesek is aktívan részt vesznek a zsűrizésben?

"Épp mostanában két ilyen jellegű felkérésnek is eleget teszek, bár ezek inkább szakmai jellegű munkák. Azt hiszem, hogy te inkább a kereskedelmi médiában látható műsorokra gondolsz. Jó dolog bennük, hogy olyan embereknek is lehetőséget adnak, akik egyébként nehezen kerülhetnének, úgymond tűzközelbe. Rossz viszont, hogy ezek a fiatalok sokszor annyira rutintalanok, hogy nem tudják kezelni a hirtelen jött népszerűséget, illetve a később törvényszerűen bekövetkező csökkenő érdeklődést. Ezekbe tapasztalat híján elég könnyű lelkileg belerokkanni… A zsűrizéssel kapcsolatban szerintem mindenki döntse el maga, hogy szeretné-e csinálni, vagy sem. Ez nem feltétlenül jó, vagy rossz kérdése."


Mind a KISS Forever Banddal, mind pedig Koncz Zsuzsa csapatával aktívan koncertezel, viszont a Fahrenheitről nem hallani mostanság. Létezik még a zenekar?

"Pár évvel ezelőtt jött egy fellángolás, hogy csináljuk megint a Fahrenheitet, játszottunk is egy pár jó hangulatú koncertet, aztán sajnos annyiban is maradt a dolog. Igazából nem oszlottunk fel, csak mindenki csinálja a saját dolgait, így nem aktív a zenekar."


FAHRENHEIT - Te vagy a tűz (az 1995-ös első Fahrenheit albumról)
 



Zenetanárként van-e olyan előadó, akire szívesen felhívnád a közönség figyelmét?

"A közönség figyelmét inkább arra hívnám fel, hogy tartsák meg azt a jó szokásukat, hogy szeretik a zenét és figyeljenek oda az ifjú titánokra is, mert rengeteg tehetséges fiatal zenész van az országban, akik több figyelmet érdemelnének!"


A honlapodon látom, hogy a KISS Forever Banddel épp Csehországban játszotok május 21-én, az Ossian 25 éves jubileumi PeCsa-koncertjének napján. Mit üzennél az Ossian közönségének, vagy akár magának a zenekarnak?

"Talán csak annyit, hogy igazán jó volt annak idején létrehozni és csinálni az Ossiant. Zenészéletem egyik meghatározó és fontos állomása volt, amit nagyon szerettem, és amire mindig szívesen emlékszem vissza!" 
 Maróthy Zoltán - OssianMaróthy Zoltán - Ossian


OSSIAN - A heavy metal születése (1986-os bootleg, Bp., FMH)
 

Fotók és infók:

Maróthy Zoltán Official Website

www.marothyzoltan.hu
www.zenesuli.hu
www.kissforeverband.hu
A cikk megjelent: 
és
Külön köszönet: Maróthy Zoltán, Lénárd László, Répássy "Rocklexikon" Gábor

Tankcsapda koncert Miskolc


Miskolc, Ady Művház, 2009. október 23.

facebooktwitteriwiwgooglebuzz

   Ha belegondolunk, Ady Endre vélhetően álmában sem gondolhatta annak idején, hogy egyszer majd művelődési házat neveznek el róla… De még a majdani névadók sem igen sejthették a számukra talán borús jövőt, hogy a művház színpadán egyszer majd Magyarország legkutyább és egyben legsikeresebb rockbandája, a Tankcsapda dübörög a publikum előtt… Még Miskolc környéki barátaim is furcsállták az első elgondolásra a trió töretlen népszerűségéhez mérten szerénynek tűnő helyszínválasztást. Hiszen a Tankcsapda egy-egy hagyományos partin is több ezres nézősereget táncoltat el, pláne egy új albumos, jubileumi turnén. Persze, az is igaz, és ezt a Nem hagylak el turné Diesel klubos állomásán is láthattuk, nem a méret számít…

A ház előcsarnokában már pezsgett az élet, amikor odaértünk. Leginkább a „tapasztalt" csapdás arcok képviseltették magukat, többnyire egy-egy itallal, cigivel a kézben, mivel odabent ez érthető módon tilos volt. De ahogy jött a nyitány, a tömeg beözönlött. Rögtön ki is tűntek az egyenlők között a még egyenlőbbek… A terem hátsó felében meghagyták a párnázott székeket, egészen a keverőpultig - kicsit úgy festett, mintha egy húsz-harminc évvel ezelőtti Ki-mit-tud műsorból ragadt volna itt a díszlet. Az emberek így egy telt és fordított U-t formázva tömörültek a színpad elé.



  Teljes meglepetésemre Lukácsék nem egy szokásos bulit nyomtak a klasszikussá vált műsorrenddel. Már rögtön a Rock'n'Rollnak hívott-Sovány vigasz kettőssel indító koncert első felében helyet kapott szegény, kicsi Johnny... Ráadásul a Világ proletárjai kíséretében! A közönséget nem kellett biztatni a tapsra, mindenki készült, a régi szövegeket is rendben fújták. A Tankcsapda-összes ott virít a miskolci rockerpolcokon is. Ami a Minden jót lemezt illeti, erről csak a címadó került elő a buli közepe táján, az új album megjelenése előtt már bemutatott Köszönöm Doktor pedig a harmadik harmadban, amikor már kicsit lazítottak a műsor velejét jelentő szigoron.



De nagyon bejött az Úgy szeress a kezdő dobőrületével, vagy az egyik személyes kedvencem, az Aki nem vak is még a buli elejéről. A kifulladás táján a Rio meg épp jókor jött lazulásnak, hogy aztán mindenkit lezúzzon ,az Agyarország, és az újabb kemény kritika. A piróval alaposan felturbózott és energiával teli műsor közben kapott a helyi közönség egy kis dicséretet Lukács Lacitól, aki későbbiekben a Tankcsapda friss albuma kapcsán is mondott pár lelkes szót. Ám Miskolcon nem a Minden jót lemezre hegyezték ki a programot. Itt nem lehetett hátradőlni...



A lehengerlően súlyos témákra épülő Hóesés ezúttal hatalmasat szaggatott, pláne, hogy a szövege is fájdalmasan erős. Majd a Múlik dal "Adj valamit..." refrénje kavart fel mindenkit, ott, mélyen belül. Személy szerint még mindig a fülemben cseng ugyanez a dal a Syma buliról, ahol megismételhetetlenül telt meg tartalommal… Aztán „nehogy mindjárt az ereinket vagdossuk”, kaptunk egy-két lazább dalt is, a Riót például, vagy valamivel később, a Kicsikét című búfelejtést! Akadt persze a tömegben olyan is, aki nem feledni akarta a bút, hanem okozni: igyekezvén elcsípni a lazulós hangulatot a színpadra vágyott, bár onnan nem hívta senki…
Az extrahosszú műsor persze rendesen kifáraszthatta Fejeséket, de azért is megemelem a kalapom előttük, hogy merték kihagyni a programból az olyan örök alapvetésnek hitt dalokat is, mint a Mennyország tourist vagy az Ez az a ház! Azért a ráadástrió közepén előkerült az adu ász, a Legjobb méreg, ami nélkül tényleg nehéz volna elképzelni a Csapda bulit.



Aki eljött a koncertre, vagy erre, vagy a turné egy másik állomására, az egész biztosan egy nem slágeresre vett, agyonismételt műsort kapott, hanem egy jó dalokkal és a lazulás mellett komoly gondolatokkal teli ízig-vérig rockkoncertet, maximális erőbedobással. Punkos és metalos témákat ugyanúgy, mint régebbit és újabbat - változatosan, amolyan hullámvasút módra... És mindezt bárminemű önfényezés nélkül. 
Dósa Miklós

Intro
Rock and rollnak hívott
Sovány vigasz
Aki nem vak
Johnny a mocsokban
Világ proletárjai
A zene a minden
Füst és lábdob
Senki nem menekül
A négy
Baj van!!
Hóesés
Úgy szeress
Mitől legyen?
Múlik
Rio
Minden jót
Rock a nevem
Agyarország
Köszönet doktor
Kicsikét
Tudok egy munkát
A Rock & Roll rugója
Törölköző teniszütőkkel
---
Üdvözöl a pokol
A legjobb méreg
Vigyetek haza

Külön köszönet: Lénárd László

Fotók: http://www.tankcsapda.com Bauer Attila

Hungarica koncert Club202 2011-02-11

                   Felvidék Nem Szlovákia koncert Budapest 2011.



 Tematikus koncertet adott a Hungarica zenekar a Club202-ben. Az első bécsi döntés emlékezetéért. Minek után 1938. novemberében  visszatért a Felvidék egy része az Anyaországhoz. 
 
  Az este vendégzenekaraként az RPG játszott. Smicihez hasonló énekhanggal egy darabosabb és fémesebb hardcore-t játszottak. És nem csak a Moby Dick énekes jellegzetes stílusa, hanem a korai MD lemezeik riffjei és soundjai is „visszaköszöntek” – Kegyetlen Évek, Körhinta.

 A CLUB202-ben még csak gyülekeztek a főzenekarra. A jelen levők sörözgetve, állva figyelték a programot, amely inkább a vége felé lendült fel igazán. A gitárok és a dobok erősebbre lettek keverve a mikrofonnál, ezért sajnos sok rész a szövegből gyengén érthető volt. De például, a Szent László hadosztály kifejezetten jól szólt és a közönség is egész jól vette. Aztán befejezésként a felturbósított, A csitári hegyek alatt című népdal is, kifejezetten jól vette az akadályt. 

  A Hungarica kezdése előtt legördült egy vetítővászon a színpad elé és azon akár egy szomorú időutazás, a Felvidéken történt drámai események sora játszódott le ismét. Egészen 1992-től napjainkig. Hogy csak a „legutóbbi” embertelenséget, a DAC szurkolók embertelen ledarálását említsem. 

 Ezek után szétnyílt a függöny – a korábban Varga Miklóssal és Kalapács Józseffel megerősített Nemzeti Dal kíséretében - és a 2010.-ben megjelent

 Nincs más föld, nincs más ég című album nyitó nótájával, a Viharos századokkal kezdtek bele a Felvidék Nem Szlovákia elnevezésű, tematikus koncertbe.


   Varga Miklós és Kalapács József vértezte Nemzeti Dal:









A következő másfél órában pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a zenekar már egy egészen gazdag repertoárral rendelkezik, annak ellenére, hogy csak néhány éve alakultak. Persze, a közélet, a politika és a média – még a szórakoztató ipar is / lásd:- a kíméletlenül agyunkba préselt hitvány, pojácaképző „műsorokat” – bőven adtak témát az elmúlt időszakban.

A koncert közben többször sebesen kellett áthangszerelni a dalok közötti szünetekben, hogy a lassabb tételek az eredeti verziójukban szólalhassanak meg. Ezek a dalok pedig, lassabb és pihentetőbb dallamokat hoztak. A kifogástalanul megírt és zseniálisan hangszerelt Ide születtem teljesen profin szólalt meg, még az alapot adó hegedű-kíséret sem hiányzott. A közönség egy emberként, kórusban énekelte végig. / Azt pedig már csak megjegyzem, hogy a klip is mesterien sikerült, ami teljesen összhangban van a mondanivalóval és zene lódobogásos, lüktető ritmusával is./ A gyorsabb és lassabb nóták között semmilyen fennakadást sem okozott a sok hangszercsere vagy új hangszeres belépő beállítása. 

A korábban a Petőfi Csarnokban megrendezett koncerthez képest egyértelműen érződött a zenekaron a fejlődés. A banda sokkal oldottabban tudta adni magát, ami a buli atmoszférájának kifejezetten jót tett.



 A balladák női énekrészét Wéber Iréna lélegzetelállító profizmussal, ugyanakkor játszi könnyedséggel hozta. Ráadásul mindenféle színpadi beéneklés nélkül kezdte az önálló szöveget. Mintegy gombnyomásra a megkövetelt minőséget! Így a Büszkén és szabadon, majd az Adjon Isten is nagyszerűen működött, amire a közönség válasza a visszhangzó együtténeklés után egy hatalmas taps lett.



Szíva Balázs énekes a gyorsabb és hevesebb dalokban szinte egyé vált a zenével.


BEZÁR


 Mind a hétköznapi gyalázatokról, mind pedig a politikában mindennapossá lett, kettős mércéről szóló tartalmak is megkapták a megfelelő súlyukat. A basszus támogatásért felelős Preidl Barnabás végig élvezettel és mosolyogva játszva, simán vitte a hangulatot közvetlenül a színpad elején. 

BEZÁR


Míg Mentes Norbert komoly arccal, koncentrálva, leginkább a nóták végénél vitte bele igazán a ritmusjátékba a szólóit. Sokszor egészen a bluse öblösségéig kijátszotta az egyes hangokat. Hallhatóan sokat nyomott a latba a hosszú, zenéléssel eltöltött idő.
BEZÁR

  A DAC induló frissességet hozott a direkt témák között, a Felvidékről érkezők legnagyobb örömére. Akik akadtak szépszámmal a rendezvényen. 
Az újabb és daráló szerzemények után volt még energiájuk visszatérni az első lemez címadójáig. A Nem keresek új hazát, ezúttal mindössze egy énekessel is hibátlanul szólt. Az Emlékezz című nótát is meghallgathattuk szimplán, Nagy Feró nélkül. Ráadásul Szíva Balázs zökkenőmentesen hozta a lemezeken különböző karakterekre megírt részeket. Csak a vokálok hiányoztak egy kissé. 
A tervezett program eljátszása után a nézősereg egy tapodtat sem mozdult, így aztán a dobszerkó mögött sűrűn kellett törülközőért nyúlni. Szinte kénytelenek voltak még játszani és folytatni a megkezdett bulit. Még a zenekar is meghökkent a szívélyes fogadtatástól. 
A legvégére, egy kis adrenalin löketként, a Keresztes Vitéz döngette meg a Club202 falait. Aminek az igazi rockerek nem is álltak ellent. De természetesen az elismerés itt már a Moby Dicknek szólt, a titánként büszkén helytálló metál alaptételért. 


 Utószó:
  
  Számomra egy dal hiányzott igazán, bár jól tudom, hogy ez nem ebbe a témakörbe csatolható dal lett volna. De minek után a mondanivalóját komolyan véve, természetes egyszerűséggel bővülhetnénk, mindenféle kétes harc nélkül - csupán annyival, hogy nem öljük meg magzatainkat, - ezért egy ebből vett idézettel zárom a leírást.

„MEGMARADNI, ÉLETET ADNI
BELAKNI HEGYET ÉS VÖLGYET
LEGYEN EZ A SZENT FÖLD
A FÉNY TEMPLOMA
MIT IS KÍVÁNNÉK TÖBBET”



A Hungarica honlapja: www.hungaricamusic.hu