Miskolc, Ady Művház, 2009. október 23.
A ház előcsarnokában már pezsgett az élet, amikor odaértünk. Leginkább a „tapasztalt" csapdás arcok képviseltették magukat, többnyire egy-egy itallal, cigivel a kézben, mivel odabent ez érthető módon tilos volt. De ahogy jött a nyitány, a tömeg beözönlött. Rögtön ki is tűntek az egyenlők között a még egyenlőbbek… A terem hátsó felében meghagyták a párnázott székeket, egészen a keverőpultig - kicsit úgy festett, mintha egy húsz-harminc évvel ezelőtti Ki-mit-tud műsorból ragadt volna itt a díszlet. Az emberek így egy telt és fordított U-t formázva tömörültek a színpad elé.
Teljes meglepetésemre Lukácsék nem egy szokásos bulit nyomtak a klasszikussá vált műsorrenddel. Már rögtön a Rock'n'Rollnak hívott-Sovány vigasz kettőssel indító koncert első felében helyet kapott szegény, kicsi Johnny... Ráadásul a Világ proletárjai kíséretében! A közönséget nem kellett biztatni a tapsra, mindenki készült, a régi szövegeket is rendben fújták. A Tankcsapda-összes ott virít a miskolci rockerpolcokon is. Ami a Minden jót lemezt illeti, erről csak a címadó került elő a buli közepe táján, az új album megjelenése előtt már bemutatott Köszönöm Doktor pedig a harmadik harmadban, amikor már kicsit lazítottak a műsor velejét jelentő szigoron.
De nagyon bejött az Úgy szeress a kezdő dobőrületével, vagy az egyik személyes kedvencem, az Aki nem vak is még a buli elejéről. A kifulladás táján a Rio meg épp jókor jött lazulásnak, hogy aztán mindenkit lezúzzon ,az Agyarország, és az újabb kemény kritika. A piróval alaposan felturbózott és energiával teli műsor közben kapott a helyi közönség egy kis dicséretet Lukács Lacitól, aki későbbiekben a Tankcsapda friss albuma kapcsán is mondott pár lelkes szót. Ám Miskolcon nem a Minden jót lemezre hegyezték ki a programot. Itt nem lehetett hátradőlni...
A lehengerlően súlyos témákra épülő Hóesés ezúttal hatalmasat szaggatott, pláne, hogy a szövege is fájdalmasan erős. Majd a Múlik dal "Adj valamit..." refrénje kavart fel mindenkit, ott, mélyen belül. Személy szerint még mindig a fülemben cseng ugyanez a dal a Syma buliról, ahol megismételhetetlenül telt meg tartalommal… Aztán „nehogy mindjárt az ereinket vagdossuk”, kaptunk egy-két lazább dalt is, a Riót például, vagy valamivel később, a Kicsikét című búfelejtést! Akadt persze a tömegben olyan is, aki nem feledni akarta a bút, hanem okozni: igyekezvén elcsípni a lazulós hangulatot a színpadra vágyott, bár onnan nem hívta senki…
Az extrahosszú műsor persze rendesen kifáraszthatta Fejeséket, de azért is megemelem a kalapom előttük, hogy merték kihagyni a programból az olyan örök alapvetésnek hitt dalokat is, mint a Mennyország tourist vagy az Ez az a ház! Azért a ráadástrió közepén előkerült az adu ász, a Legjobb méreg, ami nélkül tényleg nehéz volna elképzelni a Csapda bulit.
Aki eljött a koncertre, vagy erre, vagy a turné egy másik állomására, az egész biztosan egy nem slágeresre vett, agyonismételt műsort kapott, hanem egy jó dalokkal és a lazulás mellett komoly gondolatokkal teli ízig-vérig rockkoncertet, maximális erőbedobással. Punkos és metalos témákat ugyanúgy, mint régebbit és újabbat - változatosan, amolyan hullámvasút módra... És mindezt bárminemű önfényezés nélkül.
Dósa Miklós
Intro
Rock and rollnak hívott
Sovány vigasz
Aki nem vak
Johnny a mocsokban
Világ proletárjai
A zene a minden
Füst és lábdob
Senki nem menekül
A négy
Baj van!!
Hóesés
Úgy szeress
Mitől legyen?
Hóesés
Úgy szeress
Mitől legyen?
Múlik
Rio
Minden jót
Rock a nevem
Agyarország
Köszönet doktor
Kicsikét
Tudok egy munkát
A Rock & Roll rugója
Törölköző teniszütőkkel
---
Üdvözöl a pokol
A legjobb méreg
Vigyetek haza
Rio
Minden jót
Rock a nevem
Agyarország
Köszönet doktor
Kicsikét
Tudok egy munkát
A Rock & Roll rugója
Törölköző teniszütőkkel
---
Üdvözöl a pokol
A legjobb méreg
Vigyetek haza
A cikk megjelent: hammerworld.hu/2009/12/05/tankcsapda-elo-fem/
Külön köszönet: Lénárd László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése