Sabaton Budapest Club202(volt-Wigwam) 2010.11.14.
Harcias kis estének nézett elébe vasárnap a CLUB202 közönsége. A közelmúltban Lord of the Wasetland című lemezzel debütáló STEELWING és a skót ALESTORM "hangolta be" a csatateret, a Magyarországot már több ízben is lehengerlő SABATON előtt.
A svéd „törifanatikusok ” most játszottak először „headline „bulit, annak ellenére, hogy a magyar küzdőtér nem újdonság a számukra! A legutóbbi alkalommal például, a METALFEST megkoronázásaként, egy speciális csatahajós koncerttel izzasztották meg a legfanatikusabb rajongóikat.
Hőségről és izzadságról ezúttal is gondoskodott a zenekar! Már a felvezető zenék alatt kirobbanó atmoszféra uralkodott a zsúfolásig megtelt nézőtéren. METALLICA és EUROPE nóták jelezték a végső visszaszámlálást a berobbanó Ghost Division előtt.
A szöveget egyből harsogta a közönség!
Kezdetét vette a háborúknak és csatáknak mementót állító SABATON buli. Lehetett válogatni a korszakokat átívelő témákból bőven. A Reign of Terror és az Into the Fire kétségtelenül remekül megalapozta a hangulatot. Kíméletlen vad zúzda kezdődött elől, tapsvihar hátul és mindenhol villázó kezek tengere magasodott. Nem akadt üresjárat, hogy ne tapsolt vagy énekelt volna mindenki!
Az óriási fogadtatástól ismét kellemesen megilletődött frontember, Joakim Brodén a halott terrorista, Achmed szövegével okozott általános derültséget a közönségnek: - I KILL YOU!!! Poénból és őrületből kijutott aztán rendesen az este folyamán a zenekarnak. Talán még ők sem sejtették, hogy mennyi!
A komolyabb eseményeket feldolgozó dalok közül, a kihagyhatatlan Cliffs of Gallipoli, az irgalmatlan emberáldozattal járó Dardanellákért vívott, végtelennek tűnő csatát hozta testközelbe. (A történet érdekessége, hogy az itt csúnyán leszereplő Sir Winston Churcill, később, a második világháború győztesei közt írta be magát a történelembe.)
A szintetizátorral alaposan megtámogatott és íves dallammal fűszerezett szomorú dal, a The Final Solution vaskos közönségkórussal zengett végig, miután Joakim komoly hangon felvezette. Viszonylagos lassabb tempója alatt lehetett egy keveset szusszanni.
Aztán hatalmas vehemenciával vetették bele magukat a Saboteurs örökérvényűjébe. A lazább alapritmus remekül oldotta a témát és a mondanivaló komorságát.
A fejünk felett egyre-másra gyűltek az emberi hullámokat meglovaglók. Sőt, egy idő után már komoly kihívássá lett a zenekarnak a színpadra feljutott ereklye és eseményvadászok kerülgetése. Széles vigyor és röhögés kísért minden egyes „sikert”. Szerencsére nem ment a buli rovására!
Volt itt aztán minden! Az őrületes hangulat közben Joakim is vigyorogva nézte a színpadot meghódító harcos- és harcoslányok érkezését. Magyarán megmondva, nem győzte kerülgetni őket! A rámenősebbek még lepacsiztak szólózás közben Oskar Montelius gitárossal is! Mondhatni, teljes egészében ment a rock’n’roll!
Természetesen a zászlók elmaradhatatlan kellékekként kerültek elő! A háttérben elhelyezett fekete SABATON molinó előtt egyre-másra újabbakat bontottak ki bemutatásra, míg végül a svéd után feltűnt a magyar is.
Közben a buli irgalmatlanul zakatolt előre.
40: 1
Az óriási túlerővel is szembeszállók történetével és óriási közönségénekléssel, majd a háború művészetének eszenciájával, a korábbi album címadójával, a The Art of War zúzdájával.
40: 1
Az óriási túlerővel is szembeszállók történetével és óriási közönségénekléssel, majd a háború művészetének eszenciájával, a korábbi album címadójával, a The Art of War zúzdájával.
A Screaming Eagles, ez az ízig-vérig SABATON nóta legalább olyan keményen szólt, mint ahogyan fel lett vezetve! Vastaps kísérte a maratoni szólót megelőző részeket. A tempó gyilkosra váltott és acél keményen dübörögtek el a sasok.
Mindeközben a mennyei deszkák és a publikum közzé egy szállítószalagot simán el lehetett volna képzelni, amin a rajongók láncban érkeznek a kedvenceik közzé! Újabb és újabb színpadmászók kerültek elő! A biztonságiak nem győzték „sepregetni” a területet. Ráadásul a hűvösebb éghajlathoz szokott zenészekről éppúgy szakadt a víz, mint a közönségről. Gatyarepesztő hőségben játszottak apait-anyait beleadva, így nem sokára tartottak egy kis pihenőt, a Coat of Arms előtti levonulással. A szünetben zengett és mennydörgött a: Sabaton! Sabaton! – skandálás a közönségtől.
Az átütőerejű Attero Dominatus már előrevetítette a végső nótáknál várható tombolást, mert ahogy azt várni lehetett, kegyetlen beindulást hozott!
A csúcspontjához közeledő koncert a rock és metal alapköveinek állított emléket a Metal Ripper nótával. Míg az In the Name of God már sokkal komorabb vizekre evezett, az öngyilkos merénylőkkel és az önjelölt mészárosokkal a szöveg fókuszában.
A zenekar végtelenül hálás volt, hogy vasárnap este ilyen sokan itt vannak a SABATON miatt! Ráadásul ilyen intenzíven élvezik a bulit! Par Sandström basszer arcára letörölhetetlen mosoly ült ki, úgy headbengelte végig a számokat.
Senkinek sem lehetett kétsége a felől, hogy a hajrában érkezik a Primo Victoria. A legelső album címadója, amellyel korábban felhívták magukra a nemzetközi rock és metal színtér figyelmét!
Hullámzott az egész közönség a CLUB202-ben, úgy tombolt együtt mindenki! Fantasztikus látvány és érzés ezt így megélni, minden alkalommal, akár egy katarzis!
Plusz, a legvégső színpadhódítók közül egy kitartó lány még egy csókkal is gazdagodott a kitartása eredményeképpen!
Joakim külön köszönetet mondott a rengeteg, Magyarországról érkező sms, e-mail és közösségi oldalon történő visszajelzésekért. Sőt a szintén hazai viszonylatból megismert pálinkáért!!! Ami legutóbbi alkalommal is legalább kettő órára kiütötte! Viszonzásul egyből megindult a -Pálinka! Pálinka! – skandálás. Mit tehetett egyebet, mint hogy magyarul megszólalva köszönte meg a határtalan lelkesedést:
- Egészségedre! – kiabálta vissza.
- Egészségedre! – kiabálta vissza.
A show befejezéséhez érve még megkérdezte, hogy tudjuk-e mi következik most. A válasz odalentről érkezett: Lady Gaga! – Az énekes viszont válaszát, azt hiszem, nem kell leírni))).
Az pedig már csak hab volt a tortán, amikor egy pólót felmutatva, záporozni kezdtek rá a ruhadarabok, úgy hogy még a dobszerkóra is jutott!
A végső SABATON alaptételbe, a Metal Machine-be pedig bele tolták a maradék energiájukat. Mind a zenekar, mind a közönség!
A finálé alatt egyértelművé vált mindenki számára, hogy ez nem „csak egy jó buli” volt, hanem egy olyan baráti hangulatban és rengeteg poénnal teletűzdelt este, amire egy jó darabig emlékezni fog mindenki, aki ott volt!
A lemaradóknak ám semmi vész! Már lassan edzhetnek, a következő SABATON koncertre, júniusra, a METALFESTRE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése