A Kalapács zenekar a Hegyalja Fesztivál záró napján, a Jim Beam színpadon lépett fel.
A Tokajra érkezett zenekart kegyetlen hőség, szikrázó napfény fogadta, még délután hat óra tájékán is. A sátorral felvértezett színpadnál a mediterrán klíma ellenére is szép számmal akadtak „szaunára” jelentkezők.
Kalapács Józsi is talán előre készült, hiszen teljesen bevizezett hajjal nyitotta az estét. Szemén nem volt nehéz észre venni egy korábbi mulatság nyomait. Később pedig elárulta ennek okát is.
A legutóbbi Apokalipszis albumról a Sohase Vár című remekművel nyitottak. Aki pedig ismeri a dal szövegét, annak nem volt nehéz észrevennie, hogy a dal miként telt meg valódi és átélt énekkel… Egyébként is szembetűnő volt, ahogy a zenei időkorlátokkal játszva a hangokat a dalon belül szabadon ültette a megfelelő helyükre. Ez pedig úgy nyilvánult meg, hogy a negyedeknél sokszor „előre engedte” a zenét vagy éppen a teljes átélésnek köszönhetően a vokális zárásokat lassabban, de teljesen kibontva énekelte fel.
Az Őszintén már régi listásként következett a Totem lemezről, amit a közönség hálásan ugrálva fogadott. A Majdnem szabadon kissé tompábban indult, az egyébként lassan hőguta előtt álló zenekartól, de menet közben szépen magára talált a dinamikája terén.
Az Ítélet helyett kezdő versszakát teljes egészében a közönségre bízták, amiben nem is nagyon volt hiba, leszámítva a szokásos áltasson/büntessen felcserélését.
Ezek után már nem lehetett Kalapács Józsi örömének okát titokban tartani. Annál is inkább mivel ő maga árulta el teljesen meghatódva kislányának születését. Aki immár a hatodik gyermeke, ám ebben a házasságában az első!
Nehéz lenne szavakkal leírni Józsi megilletődöttséget és örömét. A tekintetében pedig olyan sok érzés és gondolat zsúfolódott össze, hogy az, menthetetlenül átragadt a koncert hangulatára is.
Innentől kezdve teljes nosztalgiával telt a dalok közötti felkonferálás. Mint, például miként is lehet majd elmesélni a csemetének a gazdagréti lakótelepi életet, vagy egyáltalán, hogy mi is az a Pitralon.
Nem beszélve a Pokoli színjáték alatt arról, az egyébként is hangulatemelő énekesi fogásról, amikor a színpadról lelépve a közönség elé jött, testközelből levezényelni a nótát. Lett ám rögtön valódi közönségszínház! Mindenki odatömörülve énekelte, a már „popsztori” jelzővel is illetett Totális metál album legismertebb dalát. Mintha csak Koppány lépett volna az övéi közzé az István, a királyban!
Majd a Sólymok fészke dübörgött fel.
A Bűnöm a rock pedig nemsokára közre zárta tempót a vad és kíméletlen zúzdával.
A végére pedig a barátságról szóló, Itt leszek nótával lazítottak a menetláncon és adták át a stafétát az időközben megérkező és a színpad mögött fel-feltűnő Ossian legénységének!
A buli befejezésével pedig már bátrabban mehettek ünnepelni Sárközi Lajcsi születésnapját is, mert hogy ünnepből ezen a napon kijutott mindenkinek!
 |
| Kalapács official website |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése