A Scorpions búcsúturnéjának hazai helyszíne a Papp László Budapest Sportaréna volt.
A zenekar előzetes nyilatkozatai alapján a világhírű banda búcsújának oka álomszerűnek vagy épp meseszerűnek is mondható, avagy ami minden rock banda álma: "a csúcson abbahagyni".
Az pedig nem is lehet vitás, hogy a zenekar, egy valódi gála műsorral ajándékozta meg az Arénába kilátogató közönséget Budapesten.
2009-ben a Syma Csarnokban lépett fel a SCORPIONS. Ám a mostani, lüktető és élő show tette fel igazán a koronát a magyar koncertjeikre. Természetesen a kifejezetten "elköszönő számlista" is nagyban hozzájárult ehhez. De az igazi különbség az a szenzációs hangosításban rejlett. Fantasztikus keveréssel állították be a bulit, ahol a gitárok kiváló hangszínei "ínyenc" számba mentek ezen az estén.
A kiváncsi és pásztázó szemeknek is volt miben tobzódniuk, hiszen a látvány is, az összes elemével a frenetikus rock'n'roll' show alapjául szolgált.
Már az intró és a közben fokozódó fénytánc is simán berobbantotta volna a bulit, de a nagyszerű Sting in the Talil húsba vágó nyitásával karöltve meg aztán pláne bombabiztosan indítottak. Klaus Meine szinte kifogástalan magyar kiejtéssel köszöntötte a magyar közönséget és kezdetét vette a tökéletesre formázott Scorpions utolsó(?) magyarországi koncertje.
Már az intró és a közben fokozódó fénytánc is simán berobbantotta volna a bulit, de a nagyszerű Sting in the Talil húsba vágó nyitásával karöltve meg aztán pláne bombabiztosan indítottak. Klaus Meine szinte kifogástalan magyar kiejtéssel köszöntötte a magyar közönséget és kezdetét vette a tökéletesre formázott Scorpions utolsó(?) magyarországi koncertje.
A 84'-es Love at The First Sting lemezről a Bad Boys Running Wild ritmusa szorgos csápolásra és éneklésre ösztönözte a színpad kifutója elé tornyosuló embertömeget.
Az igazi tombolást a következő The Zoo masszív zakatolása hozta meg. Matthias Jabs és Pawel Maciwoda gitárjaikkal teljesen előre mentek a lelkesen tapsoló közönséghez egy kis közös riffelésre. Lett is ováció azon nyomban, majd a gitárok hátrébb keverése után Klaus fogta munkára a publikumot. Ez utóbbi jó szokását a koncert végéig megtartotta és amikor nem ő énekelt, akkor bizony mikrofonállványát magasra emelve vezényelte a közönséget, hogy senki ki ne maradjon a buliból!
A 2010-es Sting in the Tail albumról az élbolyban érkezett a The Best Is Yet To Come. Óriási atmoszférát teremtettek amikor a visszhangzó közönség kórusban oda-vissza "válaszolt" a zenekarnak.
A Holiday felvezetését ütemesen tapsolva fogadta az aréna és jól érthetően fújta együtt a szorgalmasan lelkesítő énekessel. A teljes csarnokot megtöltő közös vokálozás után, egy kissebb zenei csend közbeiktatásával a beindulás sem maradt el.
A 79'-es Lovedrive korongot ezzel még nem pipálták ki, eljátszották a Loving You Sunday Morning-ot is.
A Send Me An Angel már a koncert első harmadában felcsendült, ahogy az manapság lenni szokott, telefonok és kissebb kamerák közepette, kezek erdejében ringatózva. A végkifejlet eleve adott volt...
A programba ügyesen belekomponált ízes gitárszóló jól ismert Zz'Top-os mozdulatokat is előhozott a gitárosoktól, a háttérben vadul kanyargó út látványával megspékelve.
De az igazi Rock'n'Roll-t - a hátára tetovált hatalmas felirattal - Kottak dobos adta ismét. A gyors betöltés után brutál tempózásba kezdve "hergelte" a közönséget, majd felállt a dobcucctól és a pólóját levetve biztosított mindenkit, hogy ő bizony a saját bőrén viszi a rock'n'roll-t!
(A mögötte, piszkos jól megcsinált Kottak Attack molinóhoz 100%-ban hű maradt.)))
Matthias Jabs is szólózott egy hatalmasat, mire a gitár nyúzás végén drámai végkifejletben remegtette meg a nézőteret, mintha csak egy repülőgép szállt volna fel az emberhez közvetlen közel.
A számtalan sláger között a markánsabb és lüktető nóták sorát gazdagította a Tease Me Please Me, míg a háttérben ihletadó lányok kontúrjai táncoltak az ütemes zenére. (Nem is tudom, de valahogy nálam ez vitte a prímet...)
A lélegzetvételnyi szünet után az este egyik fénypontjaként, a kivetítőn a nagyvárosi fények sűrűjében feltűnő Budapest szöveggel villogó Big City Nights érkezett, hús-vér hard rock bulit varázsolva az Arénába.
A legvégére pedig sorjáztak a nagy Scorpions slágerek:
Still Loving You
Wind of Change, amit korabeli filmrészletek egészítettek ki, a letűnt idők hangulatát idézve.
Majd a legvégére a kihagyhatatlan hurrikán dörrentette meg ennek a felejthetetlen show műsornak a csúcsát!
Biztos vegyok benne, hogy aki ott volt ezen az estén, az remekül érezte magát és így is fog emlékezni erre a Scorpions búcsúra.
Soha rosszabb hétfő estét!
Külön köszönet: Lénárd László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése